Ingatlanpiaci buborék

A Pénzcentrum cikkében olvashatunk az ingatlanpiaci lufi kipukkadásáról.

Európában az elmúlt egy évtizedben élesen emelkedtek a lakásárak, több országban meredekebb volt az emelkedés üteme, mint az Amerikai Egyesült Államokban. Hasonló motívum volt felfedezhető több OECD országban, sőt egyes feltörekvő országokban is, ahol a gyorsan emelkedő jövedelemszint felfelé irányuló nyomást gyakorol az árakra.

Néhány kivételtől (Németország és Japán) eltekintve, a lakásárak eddig nem látott magasságba emelkedtek. Egy nemrégiben készített felmérés szerint a globális lakáspiaci boom szorosan összekapcsolható a központi bankok likviditásteremtésével. Persze arról sem szabad elfeledkezni, hogy az amerikai válság kialakulásában közrejátszott a felelőtlen hitelezési politika is. Mindenestre az kétséges, hogy a subprime hitelek önmagukban képesek lettek volna ilyen összeomlás előidézésére.

Szerencse hogy itthon nem fenyeget ilyen veszély, mert egyrészt a bérek növekedése se hajtja egyenlőre az ingatlanárak emelkedését, másrészt az utóbbi években inkább stagnáltak vagy visszaestek az árak az ingatlanpiacon. Kivételt jelentenek az új lakások, mert a felkapottabb helyeken akár 10-15%-os drágulásnak is tanúi lehetünk.

Ugyan Európában nem terjedt el a subprime hitelezés oly mértékben, mint Amerikában, az mindenképpen aggodalomra adhat okot, hogy a lakásárak komoly hatással bírnak a hazai keresletre, igaz ez a kapcsolat minden országban más és más erősséget mutat.

Másrészt itthon még nem terjedt el a nulla önerős hitelezés (kivéve az új építésű lakásoknál).
Másrészt a kamatszintek is sokkal feljebb vannak mint a fejlett országokban.
A devizahiteleknél pedig az árfolyamkockázatból ered, hogy a bankok is óvatosabbak a hitelezésben. Bár már két banknál is elérhető jen hitel, ami nem mondható kockázatmentesnek, főleg, ha a mostani pénzpiaci folyamatokat megnézzük.
Jen hitel és lakáshitel cikk